Ha irritábilis bél szindrómával (IBS) küzdesz, akkor pontosan tudod, milyen kellemetlen tüneteket okozhat ez az emésztési zavar. A hasi fájdalom, puffadás, hasmenés és székrekedés csak néhány azok közül a panaszok közül, amelyek megkeseríthetik a mindennapjaidat. És nem vagy egyedül. Az IBS a világ népességének körülbelül 10-15%-át érinti, ami azt jelenti, hogy minden 6-10. ember küzd ezzel a problémával1. Az IBS gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál, nagyjából kétszer annyi nő érintett, mint férfi2.

Van egy jó hírünk: az IBS diéta segítségével nemcsak enyhítheted a tüneteidet, hanem hosszú távon is javíthatod az életminőségedet. A megfelelő étrendi változtatások bevezetésével a kutatásokban résztvevők 50-70%-a tapasztalt jelentős javulást a tüneteiben3.

Ebben a részletes útmutatóban mindent megtudhatsz az IBS diétáról, ami segíthet a bélrendszered egyensúlyának helyreállításában. Bemutatjuk az IBS különböző típusait és azt, hogy hogyan befolyásolja a diétád a tüneteidet. Részletesen áttekintjük azokat az ételeket, amelyeket érdemes kerülni és azokat, amelyeket bátran fogyaszthatsz. Emellett praktikus tippeket adunk az étrended kialakításához és betartásához, hogy végre megszabadulhass a kellemetlen panaszoktól.

Készen állsz arra, hogy átvedd az irányítást az IBS felett és visszanyerd az egészséges bélműködést? A következő fejezetekben lépésről lépésre végigvezetünk az IBS diéta alapjain, hogy te is megtaláld a számodra legmegfelelőbb megoldást.

Az IBS típusai és a diéta kapcsolata 

Az IBS nem egyformán jelentkezik mindenkinél. Három fő típust különböztetünk meg, amelyek eltérő tünetekkel járnak, és a diéta is másképp befolyásolhatja őket. Sok betegnél a tünetek változhatnak idővel, és előfordulhat, hogy az IBS típusa is megváltozik4. Ez azt jelenti, hogy a kezelési stratégiát, beleértve a diétát is, időnként újra kell gondolni és személyre szabni.

IBS-D (hasmenés túlsúlyú): Az IBS-D esetében a hasmenés a leggyakoribb tünet, amelyet gyakran kísér hasi görcsök és sürgető székelési inger. Az étrendedben különösen fontos odafigyelni a rostbevitelre. A túlzott mennyiségű oldhatatlan rost (pl. teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek) ronthatja a tüneteket, míg az oldható rostok (pl. zabkorpa, lenmag) segíthetnek a széklet állagának javításában. A FODMAP-ok (fermentálható oligo-, di-, mono-szacharidok és poliolok) kerülése is kulcsfontosságú lehet, mivel ezek az emészthető szénhidrátok gyakran okoznak puffadást és hasmenést IBS-D esetén.

IBS-C (székrekedés túlsúlyú): Az IBS-C esetében a székrekedés a domináns tünet, amelyet gyakran kísér hasi fájdalom és teltségérzet. Az étrendedben itt is fontos szerepet játszik a rostbevitel, de itt az oldható rostok mellett az oldhatatlan rostok is fontosak lehetnek a székletürítés megkönnyítéséhez. A megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen, és a probiotikumokban gazdag ételek (pl. joghurt, kefir) is segíthetnek a bélmozgások szabályozásában.

IBS-M (vegyes típusú): Az IBS-M esetében a hasmenés és a székrekedés váltakozva jelentkezhet, ami különösen megnehezíti a diéta kialakítását. Itt a legfontosabb az egyéni érzékenységek megfigyelése és az étrend személyre szabása. A FODMAP-ok kerülése általában javasolt, de egyeseknél az oldható vagy oldhatatlan rostok bevitelének módosítása is szükséges lehet.

Hogyan befolyásolja a diéta az egyes típusokat?

Az IBS diéta célja minden esetben a tünetek enyhítése és a bélműködés normalizálása. Az egyes típusoknál azonban más-más ételek és tápanyagok lehetnek hasznosak vagy éppen károsak. Az IBS-D esetén a FODMAP-ok és az oldhatatlan rostok kerülése, míg az IBS-C esetén az oldható és oldhatatlan rostok, valamint a probiotikumok fogyasztása lehet a kulcs a tünetek enyhítéséhez. Az IBS-M esetében pedig az egyéni toleranciától függően kell kialakítani az étrendet, figyelembe véve mind a hasmenést, mind a székrekedést okozó tényezőket.

Az IBS diéta nem egy „egy méret mindenkinek” megoldás. Az egyéni érzékenységek és a tünetek súlyossága alapján kell személyre szabni az étrendet. Ezért mindig érdemes dietetikus szakember segítségét kérni a megfelelő diéta kialakításához.

Időbeli változások kezelése

Ami ma működik, lehet, hogy néhány hónap vagy év múlva már nem lesz olyan hatékony. Ezért kulcsfontosságú, hogy rendszeresen figyeld a tüneteidet és jegyezd fel őket. Légy rugalmas az étrendeddel kapcsolatban, és légy nyitott az új megközelítésekre. Ami pedig mindennél fontosabb, ne csüggedj el, ha a tünetek változnak – ez az IBS természetes velejárója, nem azt jelenti, hogy valamit rosszul csinálsz. Az IBS kezelése egy folyamatos tanulási és alkalmazkodási folyamat. 

Az IBS diéta alapelvei

Az IBS diéta alapelvei a bélrendszered működésének megértésén és az azt támogató étkezési szokások kialakításán alapulnak. Nézzük, mik a legfontosabb pontok, amelyekre érdemes odafigyelned:

Rostbevitel: a kulcs az egyensúly

A rostok elengedhetetlenek az egészséges bélműködéshez, de az IBS esetében különösen fontos a megfelelő típusú és mennyiségű rost fogyasztása. Az oldható rostok (zabkorpa, lenmag, banán, sárgarépa) vízben oldódnak, gélszerű anyagot képeznek, ami segít a széklet állagának javításában és a bélmozgások szabályozásában. Az oldhatatlan rostok (teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, hüvelyesek) viszont növelik a széklet tömegét és elősegítik a bélmozgást.

Az IBS-C esetén mindkét típusú rost hasznos lehet, míg az IBS-D esetén az oldható rostokra érdemes koncentrálni, és kerülni az oldhatatlan rostokat, amelyek ronthatják a hasmenést. Fontos azonban, hogy a rostbevitelt fokozatosan növeld, hogy a bélrendszered hozzászokjon.

FODMAP-ok: az IBS gyakori kiváltó okai

A FODMAP-ok olyan emészthető szénhidrátok, amelyeket a vékonybél nem tud teljesen lebontani, így a vastagbélben erjedésnek indulnak, ami puffadást, hasi fájdalmat és hasmenést okozhat. Az IBS-ben szenvedőknél gyakran fokozott érzékenység tapasztalható a FODMAP-okkal szemben, ezért ezek kerülése jelentős javulást hozhat a tünetekben.

A magas FODMAP-tartalmú ételek közé tartoznak például a hagyma, fokhagyma, búza, rozs, tejtermékek, alma, körte, mangó, méz, fruktóz és cukoralkoholok (pl. xilit, szorbit). Az alacsony FODMAP-tartalmú étrend betartása azonban nem egyszerű, ezért érdemes dietetikus szakember segítségét kérni a megfelelő étrend kialakításához.

Gluténmentes és laktózmentes étrend: mikor érdemes kipróbálni?

A glutén (a búzában, rozsban és árpaban található fehérje) és a laktóz (a tejben található cukor) egyeseknél IBS tüneteket válthat ki, még akkor is, ha nincs cöliákiájuk vagy laktózintoleranciájuk. Ha úgy érzed, hogy ezek az ételek ronthatják a tüneteidet, érdemes kipróbálni a gluténmentes és/vagy laktózmentes étrendet. Fontos azonban, hogy ezt csak orvosi vagy dietetikusi felügyelet mellett tedd, hogy biztosítsd a megfelelő tápanyagbevitelt.

Rendszeres étkezés, kis adagok

A rendszeres étkezés segít a bélműködés szabályozásában és a tünetek megelőzésében. Kerüld a kihagyott étkezéseket és a túl nagy adagokat, amelyek megterhelhetik az emésztőrendszert. Inkább egyél naponta többször kisebb adagokat.

Megfelelő folyadékbevitel

A megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen az egészséges emésztéshez és a székrekedés megelőzéséhez. Igyál naponta legalább 2-2,5 liter vizet, vagy más cukrozatlan folyadékot. Időjárástől függően, például a nyári kánikulában viszont ennél jóval többre is szüksége lehet a szervezetednek. A lénegy, hogy figyeld a tested jelzéseit és igyál amikor szomjas vagy. A cukros üdítőket, az alkoholt és a koffeint lehetőség szerint kerüld, vagy minimalizáld a fogyasztásukat amennyire csak tudod, mert ezek irritálhatják a bélrendszert és ronthatják a tüneteket.

Probiotikumok szerepe az IBS diétában

A probiotikumok olyan élőflórás baktériumok, amelyek jótékony hatással vannak a bélflórára és az emésztésre. Az IBS kezelésében a probiotikumok egyre nagyobb figyelmet kapnak, mivel segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát és enyhíthetik a tüneteket5.

Azonban nem minden probiotikum egyformán hatékony az IBS kezelésében. Az élőflórás baktériumok különböző törzsekből állnak, és ezek mindegyike másképp hat a szervezetünkre. Néhány törzs kifejezetten hatékonynak bizonyult az IBS tüneteinek enyhítésében, míg mások kevésbé vagy egyáltalán nem mutattak pozitív hatást6.

Az IBS kezelésében leggyakrabban vizsgált és hatékonynak talált baktérium törzsek közé tartoznak:

  • Lactobacillus plantarum
  • Bifidobacterium infantis
  • Lactobacillus acidophilus
  • Bifidobacterium lactis

Ezek a törzsek mind megtalálhatók a számos klinikai teszten átesett VSL#3, magas koncentrációjú élőflórás étrend-kiegészítő készítményében, amely hatékonynak bizonyult az IBS tüneteinek enyhítésében7. A VSL#3 nyolc különböző baktériumtörzset tartalmaz, amelyek együttesen fejtik ki jótékony hatásukat.

Tudj meg többet a VSL#3-ról

A probiotikumok hatékonyságát növelheti, ha prebiotikumokban gazdag étrenddel kombináljuk őket. A prebiotikumok olyan rostok, amelyek táplálják a jótékony bélbaktériumokat. Ilyenek például a csicsóka, a cikória, a hagyma és a fokhagyma – bár ezek némelyike magas FODMAP-tartalmú, ezért óvatosan kell bevezetni őket az étrendbe.

Bár a probiotikumok sok ember számára hasznosak lehetnek, egyeseknél átmeneti puffadást vagy egyéb enyhe mellékhatásokat okozhatnak. Ha súlyos vagy tartós mellékhatásokat tapasztalsz, hagyd abba a probiotikum szedését és konzultálj orvossal vagy dietetikussal.

Ételek, amelyeket érdemes kerülni 

Az IBS diéta egyik legfontosabb része azoknak az ételeknek az azonosítása, amelyek kiválthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteidet. Bár mindenki másképp reagál az egyes ételekre, van néhány olyan ételcsoport, amelyekről köztudottan problémásak lehetnek az IBS-ben szenvedők számára.

Magas FODMAP-tartalmú ételek:

A FODMAP-ok, ahogy már korábban említettük, olyan emészthető szénhidrátok, amelyeket a vékonybél nem tud teljesen lebontani, így a vastagbélben erjedésnek indulnak, ami puffadást, hasi fájdalmat és hasmenést okozhat. Íme néhány példa a magas FODMAP-tartalmú ételekre, amelyeket érdemes kerülni vagy korlátozni:

  • Gyümölcsök: Alma, körte, mangó, cseresznye, aszalt gyümölcsök
  • Zöldségek: Hagyma, fokhagyma, karfiol, brokkoli, kelbimbó, gomba, spárga
  • Gabona: Búza, rozs, árpa, kuszkusz, bulgur
  • Hüvelyesek: Bab, lencse, csicseriborsó
  • Tejtermékek: Tej, joghurt, fagylalt, lágy sajtok
  • Édesítőszerek: Méz, agave szirup, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, cukoralkoholok (xilit, szorbit)

Feldolgozott élelmiszerek, cukros üdítők, alkohol:

A feldolgozott élelmiszerek gyakran tartalmaznak hozzáadott cukrot, mesterséges édesítőszereket, tartósítószereket és adalékanyagokat, amelyek irritálhatják a bélrendszert és súlyosbíthatják az IBS tüneteit. A cukros üdítők és az alkohol szintén kerülendőek, mivel ezek is hozzájárulhatnak a puffadáshoz, hasmenéshez és hasi fájdalomhoz.

Egyéni érzékenységek:

A fenti listán szereplő ételek mellett lehetnek olyan ételek is, amelyekre egyénileg érzékeny vagy, és amelyek kiválthatják a tüneteidet. Érdemes étkezési naplót vezetni, hogy nyomon tudd követni, mely ételek okoznak problémát számodra. Ha bizonytalan vagy, hogy mit ehetsz és mit nem, kérj tanácsot dietetikus szakembertől, aki segíthet személyre szabni az étrended.

A mérték a lényeg:

Az IBS diéta nem azt jelenti, hogy örökre le kell mondanod kedvenc ételeidről. A legtöbb esetben elegendő korlátozni a magas FODMAP-tartalmú ételek fogyasztását, és nem teljesen kiiktatni őket az étrendedből. A mértékletesség és az egyéni tolerancia figyelembevétele a kulcs a sikeres IBS diétához.

Ételek, amelyeket érdemes fogyasztani

Az IBS diéta nem csak arról szól, hogy mit nem ehetsz, hanem arról is, hogy milyen finom és tápláló ételekkel gazdagíthatod az étrendedet. Az alacsony FODMAP-tartalmú ételek széles választéka áll rendelkezésedre, amelyekkel változatos és ízletes menüket állíthatsz össze.

Alacsony FODMAP-tartalmú gyümölcsök:

  • Bogyós gyümölcsök: Eper, málna, áfonya, szeder (kis adagokban)
  • Citrusfélék: Narancs, mandarin, grapefruit, citrom, lime
  • Banán: Érett banán (a zöld banán magasabb FODMAP-tartalmú)
  • Kivi: (kis adagokban)
  • Dinnye: Görögdinnye, sárgadinnye (kis adagokban)
  • Ananász: Friss vagy konzerv (kis adagokban)

Alacsony FODMAP-tartalmú zöldségek:

  • Leveles zöldek: Saláta, spenót, rukkola, kelkáposzta
  • Paprika: Piros, sárga, zöld
  • Uborka
  • Paradicsom
  • Répa
  • Cukkini
  • Padlizsán
  • Tök
  • Zöldbab
  • Sárgarépa
  • Cékla

Gluténmentes gabonák:

  • Rizs
  • Quinoa
  • Zab (kis adagokban, gluténmentes változat)
  • Hajdina
  • Köles
  • Amaránt

Sovány fehérjék:

  • Csirkemell
  • Pulykamell
  • Halak: Lazac, tonhal, tőkehal
  • Tojás
  • Tofu
  • Tempeh

Egészséges zsírok:

  • Olívaolaj
  • Avokádó
  • Diófélék: Mandula, dió, pekándió (kis adagokban)
  • Magvak: Tökmag, napraforgómag, lenmag (kis adagokban)

Probiotikumokban gazdag ételek:

  • Joghurt (laktózmentes vagy alacsony FODMAP-tartalmú)
  • Kefir (laktózmentes vagy alacsony FODMAP-tartalmú)
  • Savanyú káposzta
  • Kimchi
  • Kombucha

Egyéb ételek:

  • Burgonya
  • Édesburgonya
  • Gluténmentes kenyér és tészta
  • Barna rizs
  • Basmati rizs
  • Rizstészta
  • Zabpehely (kis adagokban, gluténmentes változat)
  • Lenmagpehely

Ez a lista csak néhány példa az alacsony FODMAP-tartalmú ételekre. Az egyéni tolerancia változó lehet, ezért érdemes kísérletezni és megfigyelni, hogy mely ételek válnak be számodra a legjobban. A legjobb, ha dietetikus szakember segítségét kéred az étrended összeállításához, hogy biztosan minden szükséges tápanyagot bevigyél, és elkerüld azokat az ételeket, amelyek problémát okozhatnak.

Mintaétrend IBS diétához

Az alábbi mintaétrend ötleteket adhat az IBS-barát étkezések összeállításához. Ne feledd, hogy ez csak egy példa, és az étrendet személyre kell szabni az egyéni igényeid és tűrőképességed szerint.

Hétfő:

  • Reggeli: Zabkása bogyós gyümölcsökkel és mandulával (gluténmentes zabpehely használata esetén)
  • Ebéd: Grillezett csirkemell salátával (olajos magvakkal és balzsamecetes öntettel)
  • Uzsonna: Répa- és uborkaszeletek humusszal
  • Vacsora: Lazac párolt zöldségekkel (cukkini, sárgarépa, brokkoli)

Kedd:

  • Reggeli: Tojásrántotta spenóttal és paradicsommal
  • Ebéd: Quinoa saláta grillezett tofuval, paprikával és uborkával
  • Uzsonna: Rizsszeletek mogyoróvajjal és banánkarikákkal
  • Vacsora: Grillezett pulykamell édesburgonyával és párolt zöldbabbal

Szerda:

  • Reggeli: Gluténmentes pirítós avokádókrémmel és paradicsommal
  • Ebéd: Csirkehúsleves zöldségekkel és rizzsel
  • Uzsonna: Görög joghurt (laktózmentes) bogyós gyümölcsökkel
  • Vacsora: Sütőben sült csirkemell zöldsalátával

Csütörtök:

  • Reggeli: Smoothie (banán, spenót, mandulatej, lenmag)
  • Ebéd: Tészta pesto szósszal és grillezett csirkével (gluténmentes tészta használata esetén)
  • Uzsonna: Alma szeletek mandulavajjal
  • Vacsora: Tárkonyos csirkeragu rizzsel

Péntek:

  • Reggeli: Rizspuding fahéjjal és bogyós gyümölcsökkel
  • Ebéd: Grillezett hal rizzsel és párolt zöldségekkel
  • Uzsonna: Répa- és uborkaszeletek humusszal
  • Vacsora: Spenótos-fetás quiche (gluténmentes tésztával)

Szombat:

  • Reggeli: Palacsinta banánnal és juharsziruppal (gluténmentes lisztkeverékből)
  • Ebéd: Sült zöldségek (padlizsán, cukkini, paprika) feta sajttal és olívaolajjal
  • Uzsonna: Chiamag puding kókusztejjel és egy kevés ananásszal
  • Vacsora: Grillezett garnélarák quinoa salátával

Vasárnap:

  • Reggeli: Omlett zöldségekkel (spenót, paradicsom, paprika)
  • Ebéd: Lazac zöldséges rizottóval
  • Uzsonna: Zöldség chips (sütőben sült pasztinák és édesburgonya szeletek)
  • Vacsora: Csirkemell curryvel és rizzsel

Ez a mintaétrend egy jó kiindulópont, de ne habozz kísérletezni és megtalálni azokat az ételeket, amelyek a legjobban beválnak számodra! 

Tippek az IBS diéta betartásához

Az IBS diéta betartása nem mindig könnyű, de néhány egyszerű tipp segítségével könnyebben beillesztheted az életedbe, és hosszú távon is élvezheted az előnyeit:

1. Étkezési napló vezetése:

Az étkezési napló segít nyomon követni, hogy mely ételek váltanak ki tüneteket, és melyek azok, amelyek jól esnek. Jegyezd fel, hogy mit ettél, mikor etted, és milyen tüneteket tapasztaltál utána. Ez segít azonosítani azokat az ételeket, amelyeket érdemes kerülni, és azokat, amelyekre a tested jól reagál.

2. Fokozatos változtatások:

Ne próbáld meg egyik napról a másikra teljesen átalakítani az étrendedet. A hirtelen változások megterhelhetik az emésztőrendszert, és akár átmenetileg ronthatják a tüneteket. Inkább fokozatosan vezess be új ételeket, és hagyd, hogy a tested hozzászokjon az új étrendhez.

3. Stresszkezelés:

A stressz jelentősen ronthatja az IBS tüneteit, ezért fontos, hogy megtaláld a számodra megfelelő stresszkezelési technikákat. A rendszeres testmozgás, a jóga, a meditáció vagy a relaxációs technikák mind segíthetnek a stressz csökkentésében és az IBS tüneteinek enyhítésében.

4. Társasági étkezések kezelése 

Mielőtt étterembe vagy barátokhoz mennél, nézd meg előre az étlapot vagy beszélj a vendéglátóiddal az étrendedről. Ha bizonytalan vagy a kínálatban, vigyél magaddal néhány biztonságos snacket. Étteremben válassz egyszerű, grillezett vagy sült húsokat, halakat zöldségekkel, és kerüld a szószokat és a bonyolult fogásokat. 

Ha úgy érzed, nehéz lesz megfelelő ételt találni, egyél egy kis mennyiségű biztonságos ételt otthon, mielőtt elmész. Ez segít elkerülni, hogy túl éhes legyél, és esetleg olyan ételeket fogyassz, amelyek ronthatják a tüneteidet. Ne érezd kényelmetlenül magad, ha speciális kéréseid vannak – a legtöbb étterem és vendéglátó igyekszik alkalmazkodni a vendégek igényeihez. 

5. Szakember segítsége:

Az IBS diéta összetett, és a megfelelő étrend kialakítása nem mindig egyszerű. Ha úgy érzed, hogy elakadtál, vagy nem tudod, hogyan kezdj hozzá, kérj tanácsot dietetikus szakembertől. A dietetikus segít személyre szabni az étrendet, figyelembe véve az egyéni igényeidet, tüneteidet és életmódodat.

6. Ne add fel!

Az IBS diéta nem egy gyors megoldás, és időbe telhet, mire megtalálod a számodra legmegfelelőbb ételeket és étkezési szokásokat. Ne keseredj el, ha nem látsz azonnal eredményt, és ne add fel! A kitartás és a következetesség a kulcs a sikeres IBS diétához.

Források és további olvasmányok

  1. Canavan, C., West, J., & Card, T. (2014). The epidemiology of irritable bowel syndrome. Clinical Epidemiology, 6, 71-80. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3921083/ ↩
  2. Lovell, R. M., & Ford, A. C. (2012). Global prevalence of and risk factors for irritable bowel syndrome: a meta-analysis. Clinical Gastroenterology and Hepatology, 10(7), 712-721. https://www.cghjournal.org/article/S1542-3565(12)00308-4/fulltext ↩
  3. Altobelli, E., Del Negro, V., Angeletti, P. M., & Latella, G. (2017). Low-FODMAP diet improves irritable bowel syndrome symptoms: a meta-analysis. Nutrients, 9(9), 940. https://www.mdpi.com/2072-6643/9/9/940 ↩
  4. Palsson, O. S., Baggish, J., & Whitehead, W. E. (2014). Episodic nature of symptoms in irritable bowel syndrome. The American journal of gastroenterology, 109(9), 1450-1460. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4165110/ ↩
  5. Ford, A. C., Quigley, E. M., Lacy, B. E., Lembo, A. J., Saito, Y. A., Schiller, L. R., … & Moayyedi, P. (2014). Efficacy of prebiotics, probiotics, and synbiotics in irritable bowel syndrome and chronic idiopathic constipation: systematic review and meta-analysis. The American journal of gastroenterology, 109(10), 1547-1561. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4175885/ ↩
  6. Hungin, A. P. S., Mitchell, C. R., Whorwell, P., Mulligan, C., Cole, O., Agréus, L., … & de Wit, N. (2018). Systematic review: probiotics in the management of lower gastrointestinal symptoms–an updated evidence‐based international consensus. Alimentary pharmacology & therapeutics, 47(8), 1054-1070. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/apt.14539 ↩
  7. Kim, H. J., Vazquez Roque, M. I., Camilleri, M., Stephens, D., Burton, D. D., Baxter, K., … & Zinsmeister, A. R. (2005). A randomized controlled trial of a probiotic combination VSL# 3 and placebo in irritable bowel syndrome with bloating. Neurogastroenterology & Motility, 17(5), 687-696. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/j.1365-2982.2005.00695.x ↩