Óriási felháborodást keltett az elmúlt napokban a hír, miszerint az Environment Internationalben megjelent kutatás kimutatta, hogy számos, kereskedelmi forgalomban kapható tamponból nehézfémek mutathatóak ki, többek között arzén és ólom.

A téma aktivisták, egészségügyi szakértők szerint régóta aktuális, a menstruációhoz használt eszközöket már régen átfogóan kellene vizsgálni – a jelenlegi vizsgálat 14 márkát elemzett, a végeredményből azonban sajnos nem tudjuk meg, melyik típus mennyi és milyen szennyeződést tartalmazott. 

Miért problémásak a nehézfémek a tamponokban?

A felháborodás teljesen jogos, elvégre a tampont a legintimebb testrészünkben, a hüvelyben használjuk, megbízunk a gyártóban, a nehézfémek jelenléte a termékekben több, mint aggályos. Halmozódásuk bizonyítottan növelheti a rák kialakulásának esélyét, károsíthatják az idegrendszert és potenciális endokrin diszruptorok, azaz megzavarhatják a hormonrendszerünk működését.

Jelenlegi tudásunk alapján ez semmiképp sem megnyugtató, mert egy menstruáló nő élete során akár többezer tampont is elhasználhat, az ezekből felszívódó nehézfémek felhalmozódása a szervezetben nem zárható ki. 

De hogyan kerül a tamponba ólom, arzén?

Talán nem is lep meg, ha azt mondjuk, az okok a környezetszennyezésben keresendők. Kis mennyiségben ezek a nehézfémek egyébként is megjelenhetnek az emberi szervezetben, azonban a tamponok gyártásához használt anyagok, mint a pamut és a víz az előállítás és felhasználás során sajnos erősen szennyeződhetnek, így a polcokra kerülő menstruációs eszköz is tartalmazhat a nehézfémekből kimutatható mennyiséget. 

Az NPR által megszólaltatott szakértők szerint óriási lépés, hogy egy kutatócsoport azonosította végre a problémát, de ezt az eredményt nem lehet egyértelműen megnövekedett egészségügyi kockázatokkal összekapcsolni. Az FDA, az amerikai élelmiszer- és gyógyszeripari hatóság már csak azért is fenntartásokkal kell kezelni a tesztet, mert nem tudhatjuk egyelőre, hogy a tamponokból kimutatott nehézfémekből mennyi szívódik fel a véráramba. Éppen ezért további vizsgálatokat tartanak szükségesnek. 

Az eldobható higiéniai termékek amerikai és egyesült királyságbeli képviseletei szerint fontos tisztázni azt is, hogy a nehézfémeket “a gyártó nem szándékosan alkalmazza a termékeiben’, ha ez a válasz megnyugtató bárkinek is. 

Elmondák viszont azt is, amit több, független szakértő is, miszerint “ezek a nehézfémek a gyümölcsökben, zöldségekben sokkal nagyobb koncentrációban vannak jelen, mint a tamponokban kimutatott mintákban”. 

Mennyire lesz végülis káros, ha a menstruáló éveink alatt végig tampont használunk?

Az NPR cikke nagyjából 7400 darabra becsüli a tamponok számát, amit egy átlagosan erős vérzéssel menstruáló nő elhasznál élete során, ráadásul ezeknek mindegyike több órán át van a nők hüvelyében. 

Az Amerikai Nőgyógyász Egyesület szakértője, Dr. Nathaniel DeNicola szerint a kérdés az, hogy mi az a kimutatható nehézfém – mennyiség, amennyitől bizonyítottan veszélyesnek minősülhetnek az egészségünkre a tamponok. Az igazság azonban az, hogy akárcsak a mikroműanyagok, ezek a nehézfémek is mindenütt ott vannak körülöttünk, a modern élet velejárói. 

Teljesen kizárni a nehézfémeket az életünkből tehát sehogysem lehet, de egyelőre tudományos szempontból nem bizonyított, és kizárva sincs a tamponokban található nehézfémek egészségkárosító hatása.

A legjobban akkor járunk, ha minél kevesebb, egyszerűbb összetételt keresünk menstruációs eszközöket illetően. 

Az INTIMINA menstruációs kelyheknek például egyetlen összetevője az orvosi szilikon, megbízható, környezetbarát megoldás, ráadásul pénztárcakímélő, mert évekig használhatod.