Első menstruáció – meghatározó élmény minden nőnek, előbb vagy kicsit később, de mindannyian megtapasztaljuk. Számos törzsi kultúrában ünnepléssel fogadják a “nővé cseperedő” fiatal lányt, a nyugati társadalmakban viszont sokszor tabu, elmagányosodás kíséri ezt a fontos eseményt – a fiatal kamaszlányok (és nők) évtizedek óta szégyellik a vérzésüket. Pedig ennek nem kellene így lennie: a család vagy a tágabb közösség összefogásával sokat beszélgethetnénk a lányainkkal arról, hogy a ciklusuk milyen szakaszokból áll, milyen nagy erő rejlik benne, és a termékenységünkön semmi szégyellnivaló nincsen. 

Az első menstruációról kérdeztünk titeket a Diamondlily.hu – Minden, ami nőgyógyászat zárt Facebook-csoportunkban, a következő idézeteket tőletek származnak. 

Milyen volt az első menstruációd?

“Nekem világvége volt, én korainak éreztem 11.5 évesen.” (Zsófia)

“13. szülinapom után 2 héttel. Pont nyaraltunk, egy világossárga short volt rajtam, mégsem áztam át érdekes módon, pedig nem használtam tisztasági betétet. Az első rossz volt, fájt, elég sokáig tartott. Ehhez képest én a szerencsésebbek közé tartozom, szinte soha semmi bajom, fájdalmam nem volt és minden hónapban csak simán elmúlt az a néhány nap. Egyébként nem ért meglepetésként, mert amikor Julcsinak megjött a Szomszédokban, akkor kérdeztem rá mi az, és akkor el lett magyarázva. Ennek ellenére kicsit megilletdődtem az elsőnél, nyilván nem teljesen tudja az ember, mire számítson. Szerencsére Anyu ott volt, és minden rendben volt.” (Kata)

“Borzalmas megrázkódtatás volt számomra, 12 éves voltam, amikor megjött egy szombati reggelen. Ébredéskor megláttam a vért az ágyneműn, es elkezdtem sírni hogy ez mi, szaladtam nevelőanyámhoz, aztán felvilágosított, és mondta, hogy ne bömböljek…” (Katalin)

“Én 10 éves voltam. Nagyon sokat kínlódtam, mire megjött. Erősen görcsöltem, puffadt a hasam. Aztán egyszercsak megjött. Onnantól előfordult, hogy az iskolaorvos injekciókat adott be,hogy ne görcsöljek, annyira fájt. Nem hatott,így inkább hazaküldtek. Igazából nem lepődtem meg az elsőnél, szóltam anyukámnak,hogy ez az -e, amire gondolok, ő adott betétet, és ennyi. Tudtam mi történik, láttam előtte anyukámat is. Mikor az én lányomnak jött meg, rejtegette, de nem ijedt meg ő se.” (Zsanett)

“Sosem beszéltem róla anyámmal előtte, nem is mondtam el neki, amikor megjött, az én fejemben ez tabu volt. Következő hónapban már muszáj volt, nyár lévén, nem tudtam máshogy megmagyarázni, hogy miért nem akarok strandra menni. Váratlanul ért, de tudtam, hogy mi történik, úgyhogy annyira azért nem lepődtem meg. Nem is emlékszem pontosan hány éves voltam”  (Virág)

“ Úszásvizsgán jött meg először. 12 éves voltam, tudtam hogy mi történik, de nem azért mert anyukámmal beszéltünk volna róla. A vizsgán jelen lévő anyukák közül egyikük kísért ki a szemben lévő kisboltig, és vett nekem egy csomag betétet. Ott inkább cikinek éreztem, azt gondoltam mindenki rólam susmorog…és mivel készültem a vizsgára, tudtam, hogy rögtön leesik nekik, végül miért nem mentem mégis be a vízbe. Otthon anyukám megmutatta, mit lehet használni, betétet, tampont, hogyan kell használni, mire figyeljek. Ennyi volt.” (Alíz)

“14 éves elmúltam, a suliban furcsán fájt a pocakom. Barátnőmmel elmentünk szünetben a WC-re, és láttam a foltot a bugyin, egyből visítottam neki, hogy Petraaaa hozz betéteeeet! Nem ért váratlanul, ugyanis anyukám felvilágosított már időben. Állandóan székre állva, a suli WC-ben nézegettem magam a tükörben, nem látszódik-e és persze pont azon a hétvégén volt egy nagy fellépésünk, ugyanis mazsorettlány voltam. Rettentő kellemetlenül éreztem magam, folyton az az érzésem volt, hogy valaki észreveszi a ruhám alatt “ (Lili)

“Nyári szünet volt, kicsivel a 14.szülinapom előtt jött meg szombat reggel. Anyuék nem voltak otthon,  pincérkedtek lagziban…sejtettem, hogy megjött, csak nagyon nem így képzeltem el,barnázás volt csak, azt hittem bekakáltam,de gyorsan leesett, hogy nem. Felhívtam anyut,elmondta, amit már korábban is elmondott, én pedig tettem, amit tennem kellett. Nagyon boldog voltam. Végre megjött, az osztályban 14 lányból már csak hárman voltunk, akiknek nem …rögtön el is meséltem a barátnőmnek, aki tisztára kiakadt, mert neki még pár hónapig várnia kellett rá.  Kíváncsi leszek, az én lányaimmal mikor történik majd meg,remélem tízéves koruk előtt nem kell ilyennel bajlódniuk majd” (Alexandra)

“Nekem téli szünetben jött meg először a tizenkettedik szülinapom előtt. Előző este pont erről beszélgettünk anyukámmal (már nem először). Tudtam, mi fog történni, de azért meglepett, amikor valóban megtörtént. Jót nevettünk rajta, hogy csak emlegetni kellett.” (Böbi)

Nézz körül a menstruációs kelyheink között!

Trauma, szégyenérzet, nevetés, ijedség

Ahogy a kommentjeitekből is látszik,  nagyon sokatokat egyedül, sokkszerűen ért a menstruáció, érdemes beszélgetni a következő generációkkal arról, hogy miről szól a női menstruációs ciklus, nem ciki akár felnőttként is újratanulni a testünk működését. Sose felejtsétek, hogy a vérzésetek arról az erőről tesz tanúbizonyságot, hogy képesek vagytok életet adni, ez pedig nem kis dolog.